Van e háznak rózsabokra,
nyúljék élte sok napokra,
hogy virítson, mint rózsaszál,
megöntözném: ennyiből áll
e kis kertész fáradsága,
piros tojás a váltsága.

 

 

Tarka réten jártam, sok virágot láttam,
illatukat egy kis üvegbe bezártam
ez a kis üvegcse itt lapul most nálam
engedd meg hogy frizurádat vele eltaláljam.

Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha előjönne,
Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nőne.
Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,
Teljen a talicskám sok szép piros tojással!

Van e háznak rózsabokra,
Nyúljék élte sok napokra,
Hogy virítson mint rózsaszál,
Megöntözném: ennyiből áll,
A kis kertész fáradsága,
Piros tojás a váltsága.

 

Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdon jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengo kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Tessék hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!

Már eljött az idő, hogy megújuljatok,
A Szentlélek Isten szálljon tireátok.
No, ti cimboráim, csuporra, vederre,
Adjuk meg a lánynak a tisztet reggelre!
Hanem egy szót szólok ezen szép leánynak,
Adjon egy pár hímest,
Szívembol kívánom, kegyelem magának!

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

 

 

Vízbevető hétfű nekünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával:
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni.

Öröm, hogy itt a feltámadás!
Elkészült a pirostojás!
Húsvét ünnep emlékére,
Keresztények örömére:
Adjon Isten jó, bő áldást,
Köszönöm a szíves látást!

Öröm, hogy itt a feltámadás!
Elkészült a pirostojás!
Húsvét ünnep emlékére,
Keresztények örömére:
Adjon Isten jó, bő áldást,
Köszönöm a szíves látást!

 

Én vagyok a török, locsolkodni jövök.
Ha nem kapok piros tojást, mindent összetörök!

Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözőlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért pirostojást kapok.

Itt állok gatyában, Locsoló van benne. Ha én azt elővenném. Nagy röhögés lenne!
De én azt nem teszem, Mert kezemben a kölni! Locsolni jöttem, Nem pedig tökölni!

Előttem van Észak,
Hátam mögött Dél,
Balra a nap Nyugszik,
Jobbra pedig: Kél-e locsolni?

Biciklivel érkeztem
Negyven métert fékeztem
Kiszakadt a nadrágom
Kifigyelt a húsvéti tojásom.
Szabad-e locsolni?

Zöld erdőben sose jártam
Nincs ott wifi, nincsen áram
Nincsenek csak nyuszik, pónik
Szép vagy mint a kernelpánik

Igaz, hogy én mókás vagyok,
A vágyaim mégis nagyok:
Meglocsollak és cserébe
Tojást tegyél e tenyérbe!
Csak tojással be nem érem,
Az ÁFÁ-val együtt kérem.

 

Oldal: locsoló versek
Ircsi képei versei mindenkinek. - © 2008 - 2024 - kelekotya.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat